„Érdemes lenne minél felelőségteljesebben gazdálkodni a bolygónk által nyújtott nyersanyagokkal és természeti kincseivel” – interjú Fazekas Ákossal

Június 5-ét 1972-ben nyilvánították környezetvédelmi világnappá az ENSZ „Ember és bioszféra” címet viselő környezetvédelmi világkonferenciájának hatására. Célja a környezetszennyezés következményeire történő figyelemfelhívás, és a fenntartható fejlődés elősegítése.

A környezetvédelmi világnap alkalmából a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának Biológiai Rendszerek Műszaki Intézetének munkatársával, Fazekas Ákossal, tudományos segédmunkatársunkkal beszélgettünk. Mérnökként ugyanis fontos tudni, hogy egy-egy döntés milyen hatással is lehet környezetünkre. Így ennek fényében kérdeztük a környezet és ember kapcsolatról, és kutatásairól.

„Jelenlegi társadalmi berendezkedésünk folyamatos, sokszor felesleges fogyasztásra ösztönöz minket”

Első kérdésünk az volt az oktató-kutatónkhoz, hogy milyen hatással is van az ember saját környezetére. – Ez egy nagyon komplex kérdés. Az bizonyos, hogy hatással vagyunk a környezetre, és a környezet is visszahat ránk, az életminőségünkre, még ha nem is vesszük feltétlen észre. Jelenlegi társadalmi berendezkedésünk folyamatos, sokszor felesleges fogyasztásra ösztönöz minket, aminek kielégítése jelentős anyag és energiaigényt jelent és környezetterheléssel is jár.

– Ugyanakkor látni kell, hogy a földi javak nem végtelenek, korlátozottak, érdemes lenne minél felelőségteljesebben gazdálkodni a bolygónk által nyújtott nyersanyagokkal és természeti kincseivel – utalt a természet adta értékes anyagok kizsákmányolására a természettudományokban jártas kutatónk.

Összefogással a környezetünkért

Arra is rákérdeztünk a Szegedi Tudományegyetem oktatójánál, hogy magánemberként mit is tehetünk mi magunk a környezetünkért. – Nekem rendkívül szimpatikusak az olyan önkéntes vagy civil kezdeményezések, amelyek a szűkebb környezetünkben, célzottan 1-1 problémás területet kiszemelve az oda nem illő hulladékok megtisztítására szerveződnek. Magam is részt szoktam venni ilyen eseményeken. Legutóbb a Tisza szegedi árterében felgyülemlett szemét egy részét szedtük össze. Ezzel nemcsak a természet tud kicsit fellélegezni, de a lelkiismeretünknek is jót tesz.

Az olajok környezetszennyező hatásairól sem feledkezhetünk meg

– Olajemulzió tartalmú szennyvizek membránszeparációs tisztításával foglalkozom. A probléma a mikro méretű olajcseppekkel elsősorban a toxikus tulajdonságuk. Felszíni vagy felszín alatti vizekbe kerülve komoly környezetterhelést jelenthetnek, így kezelésük nélkülözhetetlen. Ugyanakkor hagyományos szennyvíztisztítási technológiákkal nem, vagy csak csekély hatásfokkal tisztíthatók, viszont membránokkal jó eredményt érhetünk el – hívta fel a figyelmet az olaj környezetszennyező tulajdonságaira és a tisztítás specifikusságára Fazekas Ákos.

– A cél, hogy a membránok élettartamát, felhasználási idejét minél inkább kitoljuk, ugyanis ezek felszíne könnyen el tud tömődni, ami csökkenti a szűrés hatékonyságát. Ennek kiküszöbölésére olyan nanorészecskékkel módosítjuk ezeket a szűrőfelületeket, ami csökkentheti a szennyezőanyagok membránokon történő megtapadását. További előnye még, hogy a membránfelületek fotokatalitikusan aktívvá tehetők alkalmas nanoanyag kiválasztásával, tehát megfelelő hullámhosszúságú fénnyel bevilágítva öntisztuló felületeket kaphatunk – mesélt kutatásának innovatív fejlesztéseiről az SZTE Mérnöki Kar tudományos munkatársa.

Szöveg: Újvári Gréta
Nyitókép: Julia M Cameron