„A kutatásban a sikerélmény általában nem azonnali, de mindig tartogat annyit, hogy úgy érezzük, megéri csinálni” – interjú Dobozi Rékával

Az Új Nemzeti Kiválóság Program mindig várja a fiatal, elszánt kutatókat

Az Új Nemzeti Kiválósági Program egy országos ösztöndíjpályázat, amely a felsőoktatás megkezdésével a tudományos pályán elindulni hivatott hallgatóktól a kiemelkedő tudományos teljesítménnyel rendelkező posztdoktorokig nyújt támogatást. – A különböző ösztöndíj kategóriák közül a jelenleg aktív tanévben a Felsőoktatási Mesterképzés Hallgatói Kutatói Ösztöndíj Pályázat támogatásával folytatom kutatásaimat. A 2021/22-es tanévben alapképzésben részt vevő hallgatóként már lehetőségem volt bekapcsolódni a kutatási programba, melyre témavezetőm hívta fel a figyelmemet. Dr. Beszédes Sándor mindig naprakész információkkal rendelkezik a tudományos és kutatási tevékenység támogatását szolgáló projektek, a kutatási eredményeket népszerűsítő rendezvények terén, így már szakdolgozati témavezetőmként, látva a szakmai érdeklődésemet, ösztönözte az ÚNKP pályázat benyújtását – mesélte pályázói karrierjét Dobozi Réka, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának okleveles élelmiszerbiztonsági- és minőségi mérnök szakos hallgatója.

– Köszönhetően annak, hogy az első pályázatom sikerrel zárult, és egy olyan kutatási témával kóstolhattam bele a tudományos munka világába, amely számos élelmiszeripari területen nyithat lehetőséget új megfigyelések, feltáratlan összefügések megvilágítására, úgy gondoltam, hogy szívesen folytatnám a kutatási tapasztalatszerzést. Az ösztöndíj elnyerése nagy elismerés a motiváció fenntartásához, illetve a szakmai előremenetel megalapozása mellett igen magas szabad felhasználású anyagi támogatást biztosít a nyertes pályázóknak, sőt kutatástámogatási és -fejlesztési eszközök beszerzésére is ad forrást.

Az ÚNKP ösztöndíjakra kizárólag elektronikusan lehet pályázni jellemzően a tavaszi szemeszter végének környékén számos dokumentáció benyújtásával. Szükség van egy pályázati adatlapra, amelynek legfontosabb mellékét a kutatási terv képezi, ugyanis ebben kerül megfogalmazásra a kutatás témaválasztása és annak indoklása megvalósítási és hasznosíthatósági szempontokat kiemelve, valamint a kutatási feladatok tervezett beütemezése a támogatott időszakra, beleértve a kutatási eredmények ismertetése kapcsán tett vállalásokat is. Természetesen ennek kitöltése a témavezető szakmai hozzájárulásával és egyetértésével történik, aki ajánlást is tesz a hallgató kutatási rátermettségének igazolására. A pályázó mellett a fogadó felsőoktatási intézmény is nyilatkozatot tesz arról, hogy a kutatást befogadja, a szükséges intézményi feltételek biztosításával támogatja. Az ösztöndíj odaítélésének feltétele a kimagasló tanulmányi eredmény, illetve az elbírálás szempontjai között szerepelnek a korábbi kiemelkedő versenyeredmények (pl.: OTDK helyezés), tudományos és oktatási tevékenységek (pl.: publikációs, demonstrátori vagy szakkollégiumi tevékenység), illetve a nyelvtudás. Ezen teljesítményeket igazoló dokumentumok beszerzése és összegyűjtése tovább fokozzák a pályázás munka- és időigényét, így egy teljesen komplett, hiánytalan pályázat kidolgozását nem célszerű a beadási határidő utolsó napjaira halogatni.

Innovatív minőségügyi vizsgálatok az élelmiszeriparban

– A „Dielektromos mérési módszer alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata savanyú tejtermékek gyártási és tárolási folyamatának nyomon követésére” című kutatási témámmal a Biológiai Rendszerek Műszaki Intézetének és az Élelmiszermérnöki Intézet közös és eredményteljes együttműködése révén foglalkoztam.

Az élelmiszeripari alapanyagok, félkész és késztermék ellenőrzése, valamint a feldolgozási folyamatok kontrollja mindennapos feladatát képviseli a minőségvizsgálatoknak. Az egyre szigorúbb és szüntelenül változó fogyasztói elvárások, illetve az élelmiszerbiztonság növekvő jelentősége azonban számos kihívás elé állította a modern kor mérnökeit. Olyan új mérési rendszerek kifejlesztése és más iparágakban már alkalmazott innovatív technológiák adaptálása vált szükségessé, amelyek lehetővé teszik az élelmiszeripari feldolgozási folyamatok gyors, automatizált nyomon követését. Erre ad lehetőséget Dobozi Réka által vizsgált dielektromos mérési módszer is, amelynek segítségével az anyagok kémiai, fizikai, szerkezeti tulajdonságainak már kismértékű változása is kimutatható.

– Kutatásomban ezen mérési módszer élelmiszeripari alkalmazhatóságát vizsgáltam, különös tekintettel azon technológiai folyamatok monitorozására fókuszálva, amelyek a savanyú tejtermékek, mint a tejföl, kefir, joghurt gyártásához és romlási jelenségeihez kapcsolódnak. Fontos megjegyezni, hogy a feldolgozási folyamatok nyomon követése napjainkban is kidolgozott és standardizált, azonban a hagyományosan alkalmazott mikrobiológiai, kémiai-analitikai, reológiai mérésekkel jellemzésük meglehetősen sokáig tart, és igen költséges. Ezen rutinszerűen alkalmazott mérési módszerek paramétereinek és a dielektromos viselkedést leíró tulajdonságoknak korrelációanalízisét tanulmányoztam alvasztási, tárolási kísérletek során.

– Kutatási eredményeim rámutattak arra, hogy a tejipari anyagokban végbemenő bonyolult mikrobiális és fiziko-kémiai változások megbízhatóan detektálhatóak a dielektromos tulajdonságok folyamatok közbeni monitorozásával. Ezáltal tehát olyan innovatív mérési módszer megalapozása valósult meg, amely gyorsan és hatékonyan nyújthat majd objektív eredményt a tejipari technológiai folyamatok nyomon követésében, különösen a savanyú tejtermékek minőségellenőrzésében – mesélt kutatási eredményeinek hasznosíthatóságáról Dobozi Réka.

A kutatási terv és annak menete

– A legutóbbi pályázási ciklus alatt benyújtott kutatási pályázati anyagom pozitív elbírálásáról nyár végén értesültem. Ezt követően a szeptember elejétől január végéig tartó (5 hónapos) támogatási időszakban a kutatási tervet követve haladtam kutatási feladataimmal. Mielőtt belekezdtem volna a kísérleti munkába, hazai és nemzetközi forrásokon alapuló tudományos közlemények tanulmányozásával mértem fel az általam vizsgált mérési módszer élelmiszeripari relevanciáját, illetve az irodalmi adatok rendszerezésével sikerült előkészíteni és megtervezni a kutatási feladatokat – tudtuk meg a fiatal mérnökhölgytől.

– A labormunkám során kezdetben modellrendszerekben vizsgáltam az egyes paraméterek összefüggéseit, majd számos próbakísérlet elvégzését követően valós alapanyagok felhasználásával végzett mérésekkel igazoltam a módszer alkalmazhatóságát. A korábbi kutatási tevékenységemnek köszönhetően az alvasztási folyamatok reológiai és dielektromos mérésekkel való monitorozásában volt némi tapasztalatom, azonban a savas alvasztás optimális körülményeinek megválasztása és a mérési eredmények tudományos ismeretekkel alátámasztott magyarázatának meghatározása többszöri szakirodalmi utánajárást és számtalan eredményes témavezetői konzultációt igényelt. A savanyú tejtermékek tárolási, romlási folyamatainak nyomon követése több hetes kísérleti munkát jelentett, mely során meghatározott időközönként ellenőriztem a dielektromos tulajdonságok és a mikrobiológiai jellemzők változását. A klasszikus, tenyésztéses mikrobiológiai módszerek azonban igencsak időigényesek, egy-egy mintavételt követő hosszas mintafeldolgozás eredménye csak többnapos inkubációt követően vált értékelhetővé. Tovább bonyolította a kutatást a mérésemhez szükséges anyagok és eszközök laboratóriumi elérhetősége, ugyanis olykor némi kihívást jelentett az időprogramozott méréseknél a mintákkal való ingázás a Mérnöki Kar épületei között. Mindezek ellenére a kutatási tevékenység végzése, a kreatív problémamegoldás, a folyamatos tanulás és fejlődés közben mindig örömmel eszméltem fel, amikor egy-egy kísérletsorozat hasznos tapasztalatszerzéssel és előremutató kutatási eredményekkel zárult – mesélte a Mérnöki Kar élelmiszerbiztonsági- és minőségi mérnök hallgatója.

– Amikor épp nem a laborban dolgoztam, akkor a mérési adatsorokat elemeztem és értékeltem, majd a kutatási (rész)eredményeket különböző tudományos rendezvényeken mutattam be. A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként a SZAB Műszaki Szakbizottság ülésén a Mérnöki Kar ÚNKP nyertes pályázóinak körében prezentálhattam a kutatómunkám beszámolóját, melyet számos elismerő, pozitív visszhang követett. A 28. ISAEP (International Symposium on Analytical and Environment) nemzetközi konferencián tudományos poszteren szemléltetve ismertettem a savas alvasztás nyomon követésére irányuló kutatásaim főbb eredményeit, melynek részletes kifejtése tudományos közlemény formájában jelent meg. Szem előtt tartva az ösztöndíjas időszak alatt teljesítendő kötelező vállalásokat, a kutatási tervemhez kapcsolódóan TDK pályamunkát is benyújtottam, amelynek szóbeli prezentálásával a Mérnöki Kari TDK Élelmiszertudományi szekciójában vettem részt. Ez egy kiváló lehetőség volt arra, hogy szakmai bizottság által kérdések formájában felvetett javaslatok útján kapjak visszajelzést és olyan iránymutatást, amely kiszélesítette látókörömet arra vonatkozóan, hogy milyen potenciálokat is rejt még magában a kutatásom. A szekciómban elért I. helyezés számomra egyrészt nagy sikerélményt jelentett, másrészt egy óriási lehetőséget, hiszen idén áprilisban – immáron második alkalommal – vehetek részt a felsőoktatásban tanuló hallgatók legrangosabb versenyén, az Országos Tudományos Diákköri Konferencián.

Élet az ÚNKP-s időszak után

Az ÚNKP támogatási időszak végéhez közeledve véglegesítette hallgatónk a mérési eredmények kiértékelését, statisztikai elemzését, melyet egy hosszabb beszámolóban foglalt össze, továbbá kitért arra is, hogy milyen tudományos munkák születtek az ösztöndíj program alatt. A január végén lezáródó pályázat ellenére a kutatómunka és annak publikálása természetesen nem állt meg számára, jelenleg is egy szakmai folyóiratcikk megírásán dolgozik, illetve az OTDK-ra való felkészülés mellett a Mérnöki Karon megrendezésre kerülő Műszaki, technológiai és gazdasági kihívások a 21. században című konferencia szervezőjeként és előadójaként is aktívan tevékenykedik.

Számos ösztöndíjlehetőség az SZTE-n, és azon kívül

– A kiemelkedő tanulmányi eredményemnek, illetve a kimagasló szakmai tevékenységeimnek köszönhetően azonban számos további ösztöndíj sikeres megpályázása kísérte végig egyetemi tanulmányaimat. Az idei tanévben Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj támogatásban is részesülök, amelynek elnyerésében – hasonlóan a többi ösztöndíj lehetőséghez – nagy jelentőséggel bír minden szakmai teljesítmény, köztük például egy korábbi ÚNKP tevékenység és a kutatómunkával együtt járó konferencia részvételek, publikációk, pályamunkák. Emellett korábbi tanulmányaim alatt több alkalommal részesültem az SZTE Talent és Vállalati Ösztöndíjakban, illetve Szeged Megyei Jogú Város Ösztöndíjat is átvehettem. Az egyik legnagyobb szakmai elismerés számomra az volt, amikor a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottsága „A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem 2021. évi Tudományos Díj pályázatán a szakmai bizottság II. díjban részesítette korábbi, dielektromos mérésekkel kapcsolatos tudományos pályamunkámat. Eddig elért eredményeimre alapozva természetesen a jövőben is törekedni fogok arra, hogy hasonló kutatási pályázatokkal tudjak majd hozzájárulni a kutatási tevékenységem sikeres műveléséhez – mesélt ösztöndíjas sikereiről a Mérnöki Kar fiatal kutatója.

Kiknek ajánlaná hallgatónk az ÚNKP pályázatot?

– Bárki előtt nyitva áll a kapu, hogy bekapcsolódjon valamilyen kutatásba, akár egy ÚNKP pályázat részeként, hiszen a Karon megadnak minden támogatást ahhoz, hogy a hallgatók komoly eredményeket érhessenek el a nekik tetsző területen. Aki a pályázati feltételeknek eleget tesz, azaz kiemelkedő tanulmányi eredményekkel, nyelvtudással, némi plusz szakmai tevékenységgel rendelkezik, annak mindenképp jelentős továbblépési, fejlődési lehetőség egy kutatási pályázatban való részvétel. A megszokott tanulmányi úttól való eltérés segíthet belekóstolni az önálló munkavégzésbe, a jó írás-, kommunikációs- és prezentációs készség fejlesztésébe, illetve lehetőséget adhat a tudományos közegben való otthonos mozgás elsajátítására.

A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának hallgatója azt is elmondta, hogy az ösztöndíj sikeres megpályázása és teljesítése a tanulmányi kereteken túlnyúló plusz munkával jár, különösen a kutatás elején, amikor még valaki új az adott témában. Ezért nagyon fontos a megfelelő témaválasztás – érdemes olyan újszerű témát találni, amelynek a kutatásához valaki kellő affinitást érez, szívesen merül el a hozzá kapcsolódó szakirodalom felkutatásában és egy eredeti kutatás megtervezéséhez rendelkezik ötletekkel. Emellett természetesen a témavezető szerepe és a vele kialakított szakmai-emberi kapcsolat is kulcsfontosságú, hiszen ő az, aki szakértelmével, tapasztalataival, iránymutatásával segíti tudja a hallgató tudományos törekvéseit.

– Mindez azonban nem elegendő, ha nincs meg az emberben a kellő motiváció, kitartás és tehetség. A kutatásban a sikerélmény általában nem azonnali, de mindig tartogat annyit, hogy úgy érezzük, megéri csinálni. Egy eredményes kutatómunka időt és fáradtságot nem kímélve rengeteg munkával járt, azonban azt gondolom, hogy az ilyen magas presztízsértékkel rendelkező pályázat energiamérlege úgy néz ki, hogy a megtérülés hosszútávon a befektetett energiának többszöröse – mesélt a befektetett munka megtérüléséről a fiatal kutatóhölgy.

A katedra másik oldalán

– Az ÚNKP pályázat kivitelezése alatt nehézségek leginkább az időmenedzsment oldalról jelentkeztek, hiszen a kutatómunkám mellett nemcsak a tanulmányokban, hanem a munkában is helyt kellett állni. Örömmel jelenthetem be ugyanis, hogy szeptember óta a katedra mindkét oldalán jelen vagyok: hol élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök mesterszakos hallgatóként készülök az óráimra vagy éppen kutatómunkát végzek, hol az Élelmiszermérnöki Intézet mikrobiológiai laborjainak dolgozójaként gyakorlati oktatást tartok az alapképzéses élelmiszermérnök hallgatóknak vagy szakdolgozati/diplomadolgozati vizsgálatok kivitelezésében segítem a végzős hallgatókat. Mindezen foglalatosságok időbeli összehangolása nem egyszerű, azonban a tanulás, az oktatás és a kutatás hármasa a tudományos pályára kerülés szempontjából sem elhanyagolható jelentőségű. Ezen túl, nekem a legnagyobb motivációt az jelenti, hogy olyan dolgokkal tudok foglalkozni hivatásszerűen, amelyek folyamatos szellemi kihívást jelentenek. Az eredmények eléréséhez pedig sok-sok tanulás és munka szükséges, ami valódi érdeklődést és elhivatottságot igényel, de azt gondolom, hogy ebből nincs hiány – mesélte szenvedéllyel az SZTE Mérnöki Karának friss oktatója.

Szöveg: Újvári Gréta
Fotók: Dobozi Réka