„Mindig változik a világ és lépést kell tartanunk a változással” – interjú Dr. Szepesi-Bencsik Dórával

Az oktatás úgy lépett be Dr. Szepesi-Bencsik Dóra életébe, hogy doktori tanulmányai alatt kötelező oktatási tevékenységet kellett folytatnia. Akkoriban még a kutatás állt közelebb hozzá, majd ez a nappali tagozatos PhD képzés végével és a Mérnöki Karra való bekerülésével megváltozott, és az oktatás került a fókuszba karrierjében. Környezettoxikológus végzettséggel is rendelkező docensünket megkérdeztük, hogy szerinte milyen kihívással állnak szemben napjaink oktatói.

– Kihívás mindig van, de szerintem teljesen mindegy milyen munkakörről beszélünk. Amit az oktatásban látok, az talán az, hogy a mai fiatal generációval az ember megtalálja a hangot. Viszonylag fiatal vagyok, illetve eléggé laza a stílusom, és még így is sokszor nagyon nehéz. Másik nagy kihívás, hogy lekössük a hallgatók figyelmét. Az, ami régen volt, hogy tartasz egy előadást és mondjuk színes fényképekkel teli slideshowt állítasz össze, az már nem elég. Az, hogy a tudománnyal és a szakmával lépést kell tartani, nem gondolnám kihívásnak, ez az élet része. Mindig változik a világ és lépést kell tartanunk a változással – mesélt az oktatói kihívásokról Élelmiszermérnöki Intézetünk munkatársa.

Az élményalapú oktatásé a jövő

Arról is kérdeztük a Mérnöki Kar főiskolai docensét, hogy hogyan lehet közel kerülni napjaink egyetemi hallgatóihoz.

– Saját tapasztalatom egyrészt az élményalapú oktatás, ugyanis a mostani fiatalok nagyon élményorientáltak. A gyakorlati dolgok előtérbe helyezése vált fontossá. Könnyebben tanulnak meg dolgokat a hallgatók, hogyha tényleg csinálják, megérzik, megnézik őket. A másik tényező, az az, hogy nyilván megtartva a figyelmet, tiszteletet, az egyetemi közegnek a komolyságát, de mégis olyan hangnemben való kommunikáció, amivel jobban el lehet érni az egyetemi polgárokat, illetve az interaktív dolgok bevezetése is fontos. Talán ez lehet az a vonal, amivel meg lehet őket fogni, az élménydús oktatás.

A hála fontossága

Beszélgetésünk során Dr. Szepesi-Bencsik Dóra azt is kiemelte, hogy rendkívül sokat köszönhet másoknak és hogy mennyire nagy hatással is volt rá az SZTE Mérnöki Kar közege.

– Hálás vagyok azoknak az oktatóknak, akiknek a keze alatt fel tudtam nőni, mert szerintem az életszemléletemben, illetve az oktatási szemléletemben ez nagyon is visszaköszön. Engem itt az SZTE Gyakorló Gimnáziumban, a Ságváriban hihetetlen tudású, nagybetűs pedagógusok tanítottak. Egyetemi éveim alatt, a gödöllői Szent István Egyetemen is kiváló oktatók keze alatt tanulhattam. Nekem még az a szerencsés helyzetem volt, hogy nagyon sok „nagy öreg” tanított, a saját szakterületük igazi mesterei. Hazai és nemzetközi hírű professzorok és más oktatók szemléletéből is, illetve a hallgatók felé mutatott tiszteletre alapuló oktatásból is nagyon sokat merítek a saját munkámban is. Hálával tartozom az MK-s kollektívának is, illetve főleg azoknak a kollégáknak, akik a mentoraim voltak, amikor ide kerültem, már lassan 10 évvel ezelőtt, és segítettek beilleszkedni, felvenni az oktatás fonalát, illetve a ritmusát. Hálás vagyok azoknak az embereknek, akik formáltak és talán formálnak még a mai napig – folytatta docensünk. – Ez egy normális dolog, és el kell fogadni szerintem azokat a visszajelzéseket, ami akár a hallgatóktól, akár a kollégáktól jönnek, és ez talán a fiatal oktatóknak, lenne egy üzenet, hogy építsük be azokat a jó gyakorlatokat, amiket a mestereinktől látunk. Talán én ezekért vagyok nagyon hálás mindenkinek, akitől eddig tanulhattam és ezután tanulhatok.

A Dr. Huszka Tibor Élelmiszeripari Szakmai Klub „anyukája”

Aki DHT-s közegben mozog, az tudja, hogy az SZTE Mérnöki Karon működő élelmiszeripari szakmai klub kihagyhatatlan szereplője Dr. Szepesi-Bencsik Dóra. Így megkérdeztük, hogy hogyan is lett részese ennek a csapatnak.

– A Szakmai Klub az úgy jött az életembe, hogy mikor megkereste a Kart a Bonafarm csoport ezelőtt már több, mint 5 évvel, akkor Barok István és Pókos Gergő tartottak egy bemutatót, előadást, amire hívtak kollégákat, hallgatókat és felvázolták az elképzeléseiket a Szakmai Klubbal kapcsolatban. Én arra az előadásra elmentem és az előadás után az akkori dékánhelyettes asszonnyal, Horváth Zsuzsa tanárnővel leültem, és felajánlottam a segítségemet. Ez nekem onnan jött, hogy korábban a Szent István Egyetemen a Halászati és Horgászati Szakkollégiumnak voltam 3 évig a vezetője, és volt ebben tapasztalatom egyrészt, másrészt nagyon szerettem és a mai napig szeretem ezt a szakmai klubos, szakkollégiumos világot, mert szerintem hatalmas előnyei vannak.

Természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy kinek ajánlja oktatónk ezt a szakmai közeget.

– Minden olyan hallgatónak nagyon-nagyon ajánlom, aki szeretne kicsit többet tanulni, mint amit az órai keretek megengednek, illetve azoknak, akiknek van hozzá szorgalmuk, mert nyilvánvalóan kell azért hozzá egy kis plusz energia. Mindenféleképpen olyanoknak ajánlom, akik szélesíteni szeretnék tudásukat, illetve jobban szeretnének boldogulni mondjuk a munkaerőpiacon. Továbbá nagyon erős kapcsolati tőkét is tudnak itt kovácsolni a tagok már az egyetemi évek alatt. Nyilván ez jár némi plusz munkával, de látva a számokat, és hallva, olvasva a visszajelzéseket a volt szakkolisainktól, ez nagyon megéri, hiszen nagyon jó pozíciókban dolgoznak az iparban – mesélt a DHT előnyeiről a Klub oktatói koordinátora.

„Az Év Fiatal Oktatója”

„Az Év Fiatal Oktatója” díjat a Szegedi Tudományegyetem évente 3 oktatónak oszthatja ki, melyet Karunk hallgatóinak körében népszerű oktatónk, Dr. Szepesi-Bencsik Dóra vehetett át idén, 2024. szeptember 7-én.

– „Az Év Fiatal Oktatója” díjat az egyetemi tanévnyitón vettem át Rektor Úrtól. Erre a díjra azért vagyok nagyon-nagyon büszke, mert ebben döntő szerepe volt a hallgatóknak, hiszen a szavazataik alapján döntött úgy a Kari Tanács, hogy ezt a kitűntetést én kaphatom idén erről a karról. Ez szerintem az oktatóknak a legjobb visszajelzés, amikor a hallgatói mondják azt, hogy jól csinálja azt, amit csinál. Ez nekem egy hatalmas elismerés, tényleg, és nagyon jól esett. Nagyon szépen köszönöm ezt a hallgatóimnak! – mesélt az elismerés apropójáról Élelmiszermérnöki Intézetünk docense.

A gépjárműpark fejlesztése mindig napirendi pont

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mivel tölti szívesen az egyetem falain túli idejét fiatal oktatónk.

– Legfőképp, tudom, hogy ez agráros oktatóként kicsit furán hangzik, de a műszaki vonalon szoktam eltölteni a szabadidőmet. Sokan tudják rólam a kollégák és azért a hallgatók is, hogy nagy autófanatikus vagyok, úgyhogy a férjemmel közös hobbink az autózás és az autószerelés. Szívünk csücske a veteránautózás, és ehhez kapcsolódóan veterán autó találkozókra és túrákra szoktunk járni. Ezen kívül szeretek/szeretünk utazni, az utazások során nekem nagyon nagy kattanásom a természettudományi múzeumok látogatása is, mivel gyermekkorom óta lenyűgöz a természettudomány. Természetesen elmaradhatatlan a meglátogatott régiók gasztronómiájának tanulmányozása is – mesélt hobbijairól Élelmiszermérnöki Intézetünk főiskolai docense.

Szöveg: Újvári Gréta

Fotó: Dr. Szepesi-Bencsik Dóra