„A minőségi oktatómunka akkor tartható fent, ha a kutatásban is mindig a toppon vagyunk és fejlődünk” – interjú Dr. habil. Kertész Szabolccsal

„Kombinált eljárások hatásvizsgálata a tejipari szennyvízkezelésben kutatási téma eredményeinek hasznosítása a Szegedi Tudományegyetemen” című pályázatot nyújtotta be és nyerte el az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíját Dr. habil. Kertész Szabolcs, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Folyamatmérnöki Intézetének oktatója és kutatója.

2016-ban Posztdoktor Kutatói Ösztöndíjjal, „Élelmiszeripari szennyvizek környezetterhelésének csökkentése, többfokozatú membránszeparációs eljárásokkal” címmel már korábban is volt ÚNKP-ösztöndíjas, így már hallott róla és várta is a következő, 2020-as kiírást: – Én személy szerint a Bolyai+ Felsőoktatási Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíj pályázati kategóriába jelentkezhettem, amit az tett lehetővé, hogy 2020-ban megnyertem a Bolyai János kutatási ösztöndíjat. A Bolyai+ célja a kutatási tervben vállaltak felsőoktatási intézményen belüli hasznosítása, illetve a kutatói utánpótlást elősegítő témavezetői tevékenység ellátása, mentori tevékenység. 2006. óta veszek részt az Intézetünk kutató- és oktatómunkájában, így folyamatosan vannak témavezetett hallgatóim, így a pályázatom benyújtásához „csak” egy részletes kutatási tervet és vállalásokat kellett megfogalmaznom. Egyik kedvencem ezek közül, ha szabad ilyet mondani, a Kutatók Éjszakája programsorozat keretén belül meghirdetett programunk volt „Így tisztítunk mi: Víz- és szennyvíztisztítási technikák laboratóriumi szemléltetése” címmel.

Korábbi kutatási témáiban sokat foglalkozott már a víz- és szennyvíztisztítási eljárásokkal, műveletekkel, valamint a tejiparral is. Ebből kiindulva, és mivel Magyarországon a tej a legnagyobb mennyiségben előállított folyékony élelmiszer, a tejipari szennyvizek is hatalmas mennyiségben keletkeznek, melyek hatékony kezelése elsősorban a környezeti terhelésük és értékes alapanyag veszteségek miatt is szükséges. Ezt a témát körbejárva célként fogalmazta meg a tejipari szennyvizeknek a membránszeparációs eljárásokhoz tartozó, ultraszűréssel és nanoszűréssel megvalósítható kezeléseit. Célja a tisztítási hatékonyságok lehetőségeinek és határainak a feltárása, valamint az egyéb eljárásokkal történő kezelési kombinációk megvalósításával elérhető intenzifikálása, elsősorban a tejipari szennyvizek környezetterhelésének minimalizálása céljából. Ennek, valamint a membrán eltömődésének csökkentése érdekében kifejezetten a membránszűrési mechanizmusok még részletesebb megértését, illetve elő- és utókezelési eljárások tesztelését is tervezi.

– Célom továbbá az ehhez kapcsolódó hallgatói utánpótlás nevelés folytatása, szak- és diplomadolgozati munkák témavezetése mellett. Eddigi mentori tevékenységem közül a legbüszkébb a 2 db OTDK 1. helyezett és Pro Scientia díjas hallgatóimra vagyok. 2017-ben Bor Péter Soma (akit Prof. dr. Hodúr Ceciliával közösen témavezetettem), és 2019-ben Szerencsés Szabolcs Gyula nyerte el ezeket a díjakat az Agrártudományi Szakmai Bizottság előtt, akikkel a témavezetésem alatt döntően a tejipari szennyvizek membránszeparációs eljárásokkal végzett tisztításának lehetőségeivel és elemzésével foglalkoztunk, ami a jelen kutatási témám megalapozását jelentette.

A projekt kivitelezése döntően irodalmi kutatómunkát követően kísérlettervezésből és a laboratóriumi kísérletek elvégzéséből, majd az eredmények kiértékeléséből áll össze. – Persze vállalásokat is tenni kellett, ami nálam kutatási módszertani és szakirodalmi leírás, valamint ennek a hallgatókkal történő megvitatása; Kutatók Éjszakája önálló program megszervezése és szakmai rendezvényen az eredményeim ismertetése. Ezen említett kötelező vállalásaimon túl még egy nemzetközi, idegen nyelvű lektorált folyóiratban megjelentetett publikációt és 2 db mesterképzésben résztvevő hallgató Tudományos Diákköri dolgozatának (TDK) témavezetését is vállaltam, sőt nagyrészüket már teljesítettem is – számolt be munkafolyamatairól az SZTE Mérnöki Karának habilitált egyetemi docense.

Kertész Szabolcs több alapkutatási pályázat résztvevője. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokban is részt vesz, valamint 2018-2019-ben egy TÉT Magyar-Szerb nemzetközi bilaterális pályázatnak vezető kutatója volt. Magyary Zoltán Posztdoktori ösztöndíjban részesült 2013-2014 között, és már a második Bolyai János Kutatási Ösztöndíját nyerte meg. – A jövőben is tervezem folyamatosan pályázni a különböző projektekre, hiszen hiszek abban, hogy a minőségi oktatómunka akkor tartható fent, ha a kutatásban is mindig a toppon vagyunk és fejlődünk, nyitott szemmel járunk úgy, hogy az új dolgokra is fogékonyak legyünk. Témavezetésem alatt az Intézeti kutatómunka témák alkalmazkodnak a folyamatosan változó igényekhez, és olyan témák felé is nyitunk, mint például a polimer membránok Intézeten belüli gyártása és tesztelése a víz- és szennyvíztisztításban, mikroműanyagok szeparálása és detektálása, vagy a különböző berendezések áramlási viszonyainak megváltoztatása 3D nyomtatott kötőelemek segítségével.

Egy speciális membrán modul vibrációs berendezés mellett

az áramlástani körülményekről diskurálva….

Folyik a kemény kutatómunka, éppen egy sűrítési folyamat vizsgálata zajlik…

Előadás közben, a kutatási eredmények bemutatása egy Nemzetközi Konferencián…

Üzemlátogatás PhD-hallgatókkal, valahol külföldön, mintavétel céljából, a membránszeparációs modulok között….

ÚNKP ösztöndíjas mentorált hallgatóval az előadása előtt készült kép…

(Szerencsés Szabolcs Gyula 2019-ben OTDK 1. helyezett és Pro Scientia díjas hallgató)

Az említett pályázatok mindegyikét ajánlja annak, aki érez magában annyi kreativitást, hogy egy kis plusz munkával további anyagi támogatást is szerezzen és persze ezzel az önéletrajzát is tuningolja :). A különböző kategóriákban pályázható ÚNKP ösztöndíjakról további információ itt érhető el http://www.unkp.gov.hu/unkp-rol

Köszönetnyilvánítás:

”Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-5-SZTE-384 kódszámú Új Nemzeti Kiválósági Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült. A kutatómunka a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült.”

Szöveg: Újvári Gréta

Fotók: Dr. habil. Kertész Szabolcs