November elsején a vegánságot ünnepeljük

Ha a vegetarianizmus történetét szeretnénk megismerni, tudnunk kell, hogy nem találtak olyan őslakos közösséget vagy természeti népet, ahol ezt az étrendet minden tag teljeskörűen tartotta volna. Vallási-filozófiai törekvések útján jelent meg először Indiában, illetve az ókori görög világban a vegetarianizmus. (Balogh, 2017)

A jelenkori „tudományos” vegetarianizmus megjelenése a 19. századra tehető, és az angolszász területeken vált népszerűvé. Ekkor főként, ahogy ma is, egészségügyi okokból hirdették ezt az étrendet. A betegségek, többek között a köszvény megelőzhetőségét tulajdonították neki. Ezen „étrendi vegetarianizmust” átlépve már a holosztikus világnézet alakult ki napjainkra. Etikai-morális, környezetvédelmi, agrotechnológiai, zárt filozófiai nézetrendszerben gondolkodnak a mai vegetáriánusok. A szocio-ökonomikus indokok is megjelentek az ezen étrendek választók körében. Egészségügyi és étrendi szempontból többféle irányzata megjelent a vegetarianizmusnak. (Balogh, 2017)

A vegetarianizmus irányzatai

A szemivegetarianizmus egy mai divatirányzatnak számít, amely vegyes étrenden alapul. Az egyén főként növényi eredetű táplálékot fogyaszt, hallal és baromfihússal kiegészítve ezt. Az ovo-lakto vegetarianizmusnál tojás és tej, tejtermékek fogyasztása megengedett. Ovovegetarianizmusnál csak tojás fogyasztása megengedett a növény eredetű táplálékok mellett. Laktovegetarianizmusnál tej, tejtermékek a megengedettek. Peszko-vegetarianizmusnál a növényi ételek mellett halat lehet még enni. A vegánok, a veganizmus képviselői minden állati eredetű nyersanyagot mellőznek ételeikből. A nyers vegetárinusok pedig a vegetáriánus ételek 75-100%-át nyersen fogyasztják. Balogh Sándor „Alternatív táplálkozás – válaszható táplálékaink” című könyvében (2017) ír ezekről.

A vegetarianizmus egészségügyi előnyei

Balogh Sándor (2017) arról is ír, hogy különböző kutatások eredményei alapján egészségügyi előnyökkel is jár a vegetarianizmus. Többek között csökkenti az epe- és vesekő kialakulási kockázatát, egészséges csontokhoz vezet, mert ez az étrend több kalcium felszívódását teszi lehetővé, egészségesebb fehérjeforrást is biztosít. A szívbetegség, stroke kialakulását is csökkenti, valamint a magas vérnyomást is sikerül mérsékelni vele.

Könyvében Balogh Sándor (2017) egy Amerikai Egyesült Államokbeli szakvéleményről is említést tesz. A kutatás lényege az volt, hogy a nem vegetarianusok és vegetarianusok étrendjét hasonlították össze egymással. A vizsgálat eredménye szerint a húst nem fogyasztóknál a túlsúlyosság kisebb mértékben volt jelen, a szív-és érrendszeri betegségek kockázata is kisebb mértékben jelentkezett, valamint az elhalálozások száma is csökkenő volt. A szakvéleményből az is kiderül, hogy a vegetarinusok kevesebb zsírt fogyasztanak, és ezáltal kevesebb kalóriát visznek be szervezetükbe. Rostokból, káliumból és C-vitaminból pedig többet visznek be, mint akik húst is fogyasztanak. Azt is megemlítik, hogy a vegetarianusoknak általában alacsonyabb a testtömeg-indexük. Ezen okok miatt, illetve ezzel az életmóddal járó tényezők miatt beszélhetünk a kedvező egészségügyi változásokról.

A vegetarianizmus odafigyelést igénylő tápanyagbeviteli tényezői

Jól összeállított étrendre van szükségük, mivel számos ásványi anyag és vitaminhiánnyal járhat ez az étkezési mód. Gyermekek esetében még nagyobb odafigyelést igényel a megfelelő étrend kialakítása, hiszen az idegrendszer és a test fejlődésének visszamaradását idézhető elő a nem megfelelő táplálékbevitel. (Balogh, 2017)

Egészségügyi szakértők szerint, az ember számára létfontosságú B₁₂-vitamin csak növényi eredetű élelmiszerek fogyasztása esetén nem nyújt elegendő mennyiséget. Így táplálékkiegészítőkre, dúsított élelmiszerekre lehet szükség, melyet bakteriális fermentáció útján elő lehet állítani, így nem szükséges hozzá állati eredetű terméket fogyasztani. Algákban, állati eredetű termékekben, bakteriális erjesztéssel előállított ételekben, fordulnak főként elő. (Balogh, 2017)

A vegetáriánusok vashiánya 40-58% is lehet, mivel a növényi részekben kevesebb vas található és kevésbé jól is szívódik fel, mint az állati eredetű élelmiszerek esetében. Kiemelhető a zöldségek és gyümölcsök között a feketeribizli, mely még a felszívódását is segíti. (Balogh, 2017)

A húst nem fogyasztóknak a kalcium bevitelére is oda kell figyelni, mivel egy kutatás kimutatta, hogy a csonttörések gyakorisága magasabb azok körében, akik 525 mg-nál kevesebbet visznek be belőle a szervezetükbe. A vegánok növényi alapú tejekkel, valamint nagy kalcium-tartalmú zöldségek fogyasztásával tudják fedezni ezt. (Balogh, 2017)

A jód hiánya és túlzott fogyasztása is nem megfelelő pajzsmirigy-működést eredményez. Így van ez a vegánok esetében is, ugyanis kimutatták, hogy náluk is abnormális pajzsmirigy-működés tapasztalható, ha nem pótolják kellő mennyiségben a jódot a szervezetükben. (Balogh, 2017)

Fontos zsírsavak hiánya is felmerülhet a húsmentes étkezés során. Az eikozapentaénsav és dokozahexaénsav hosszú láncú zsírsavak, melyek többszörösen telítetlenek. Jellemzően a tej és tojás is keveset tartalmaz belőlük. Azt még nem mutatták ki, hogy a növényekben található alfa-linolénsav képes-e kompenzálni ezek alacsony szintjét. (Balogh, 2017)

Talán az egyik legfontosabb dolog a 8 esszenciális aminosav beiktatása a vegetáriánusok étrendjébe, mivel a mi szervezetünk nem képes előállítani ezeket. Kevés növényben van jelen mind a 8 érintett aminosav, ezért megfelelően kell kombinálni az alapanyagokat a vegánok körében. A tejek, tejtermékek, tojások teljes értékű fehérjeforrásnak tekinthetők. Egy 1994-es kutatás alapján a bab és barna rizs, melyek kombinálhatók és szétoszthatók több étkezésre is, képesek biztosítani a megfelelő fehérjeszükségletünket, még a sportolók és testépítők körében is. (Balogh, 2017)

Felhasznált irodalom:

Balogh S. (2017): Alternatív táplálkozás – választható táplálékaink, Oriold és Társai Kft., Budapest, 38-39., 183-208.