1962 Hazánkban az első önálló felsőfokú élelmiszeripari szakemberképzést Budapesten és Szegeden létesített felsőfokú élelmiszeripari technikumok végezték.
A felsőfokú élelmiszeripari technikumok 3 éves képzésre épülő, főiskolai rangú szaktechnikusi diplomát adtak az államvizsgát tett hallgatóknak.
Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola épületében (Mars tér 7) kapott helyet Szegeden a Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum.

Tanszékek: Biológia Tanszék, Technológia Tanszék, Kémia Tanszék, Gépészeti Tanszék,
Élelmiszeripari Műveletek és Gépek Tanszék.

A Gépészeti és az Élelmiszeripari Műveletek és Gépek Tanszékeknek egy közös tanszékvezetője volt Albert Vilmos gépészmérnök személyében. A Műveletek tanszékhez tartozott a szakgéptan tantárgy is a ’70-es évekig.

Zsigó István kezdeményezésére az épület alagsorban kialakítottak kezdetleges Művelettan laboratóriumot. Ajándékba kapott kiselejtezett gépekből, házilag megépített berendezésekből gyakorlati képzésre alkalmas berendezéseket alakítottak ki: fluidizációs berendezést, áramlási ellenállás meghatározására alkalmas berendezést, - korszerűsítve spirálcsöves hőcserélő, mind-mind a TMK házi műhelyben került kialakításra. Az anyagátadási gyakorlatokhoz Sárosi Herbert vezetésével kerültek kidolgozásra a berendezések a műhelyben.

1970 jelentős forduló intézményünk életében, a Szegeden és Budapesten működő felsőfokú élelmiszeripari technikumok összevonásával önálló főiskola létesült „Élelmiszeripari Főiskola, Szeged” elnevezéssel. Ez nem csak az élelmiszeripari felsőfokú képzés szegedi megalapítását jelenti, hanem a technológus szak mellett a gépész, valamint a folyamatirányítás üzemmérnökök, azaz a műszaki képzés szegedi elindítását is.
A gépészeti oktatás nagyobb hangsúlya miatt különvált és megalakult a Sárosi Herbert által vezetett Műveletek Tanszék, valamint az Albert Vilmos által irányított Gépészeti Tanszék.
1972 a fiatal főiskola gyarapodásának éve, a Szegedi Élelmiszeripari Kar (Élelmiszeripari Műveletek és Gépek Tanszékkel) mellé a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Kar társult.
1979-ben a MÉM, mint irányító főhatóság kezdeményezésére, Osztályokra tagozódó intézeti rendszer alakult ki a klasszikus Tanszéki felosztás helyett. Létrejött a Technológiai Intézet, és a Gépészeti és Automatizálási Intézet.

A Technológiai Intézethez került a Műveletek Osztály, de változatlanul ellátta a szakgéptan oktatását is. Amikor a Gépészeti és Automatizálási Intézet vezetője Gyöngyösi József lett, a diszciplina átkerült a Gépészeti Osztályra.

A Matematika – Fizika Osztály Kispéter József vezetésével is ebben az intézetben volt.

1983-ra elkészült a Mars tér 20. alatti épület bővítése, ezáltal a Gépészeti és Automatizálási Intézet osztályai szaklaboratóriumokat rendeztek be és a fizika és elektronika oktatásához.
A Gépészeti Osztályt Bráda Ferenc, az Automatizálási Intézetet Horváth Lajos, a Matematika – Fizika Osztályt Kispéter József vezette.

1986-ban a SZÉF a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola megszűnt önálló intézményként létezni, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Kara lett, az osztályok visszakapták eredeti tanszéki rangjukat, de az Intézeti rendszer még megmaradt.

A Műszaki Intézet igazgatója Szabó Gábor, az Intézet három tanszékre tagozódott: Gépészeti Tanszéket Szabó Gábor, Automatizálási Tanszéket Gyöngyösi József, a Matematika – Fizika Tanszéket Kispéter József vezette.

1989-ben a Technológiai Intézet a Moszkvai krt. 5-7. sz. alatti átalakított épületbe költözött, Tanszékei: Szaktechnológia Tanszék, illetve Műveletek Tanszék, Sárosi Herbert vezetésével.

1990-ben a Kar struktúrája átalakult, az Intézeti rendszer felbomlott és új szakmai összefüggésen alapuló Tanszékek alakultak. Így jött létre dr. Szabó Gábor vezetésével az Élelmiszeripari Műveletek és Berendezések Tanszék.

1998-ban a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemtől a József Attila Tudományegyetemhez csatolták az Élelmiszeripari Főiskolai Kart. Ez az átalakítás a Tanszéki szerkezet megváltoztatását eredményezte, megalakult az Élelmiszeripari Műveletek és Környezettechnika Tanszék.

1999-ben megalakult a Szegedi Felsőoktatási Szövetség, majd 2000-ben a Szegedi Tudományegyetem. Intézményünk Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar (SZÉFK) néven került a 11 karú egyetembe.

2006 az új felsőoktatási törvény számos változtatásának hozadéka, hogy a Kar neve Mérnöki Karrá változott és az 5 tanszékből 3 intézet alakult: Élelmiszermérnöki Intézet, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet, Gépészeti és Folyamatmérnöki Intézet.

2010-ben a Műszaki Intézet kiválásával alakult meg a Folyamatmérnöki Intézet.

A Folyamatmérnöki Intézet gyakorlati oktatási tevékenységének szempontjából a TIOP-1.3.1-07/2/2F-2009-0004 azonosítójú „A Dél-alföldi Tudáspólus felsőoktatási infrastruktúrájának fejlesztése” című projektnek kiemelkedő szerepe volt. A projekt a Dél-alföldi régióban lévő SZTE műszaki-természettudományos képzési portfoliójának megújítását, a K+F+I szolgáltatások színvonalának emelését, valamint az informatikai infrastruktúra fejlesztését lehetővé tevő infrastruktúrális fejlesztések forrásainak biztosítását tűzte ki célul. Ez lehetővé tette egy korszerű épületegyüttes felépítését és az ezen területekhez kapcsolódó eszközök beszerzését. Az épületegyüttes építése 2010-ben kezdődött, a 2012 tanév őszi szemeszterében már az oktatási munka is megkezdődhetett a Moszkvai krt. 9. szám alatt lévő „D” épületben.

A Mérnöki Kar legújabb és épületgépészetileg, valamint a hallgatói laborokat tekintve legkorszerűbben felszerelt épületében a Folyamatmérnöki Intézet hatáskörébe tartozó, az egyes tantárgycsoportok gyakorlati igényeinek megfelelően tematikusan berendezett laborok:

• Transzportfolyamatok és művelettani labor

• Műszaki hő- és áramlástechnikai laboratórium

• Biomérnöki labor

• Környezetmérnöki labor

• Membránszeparációs labor

2021-ben a Folyamatmérnöki Intézet átnevezésével jött létre a Biológiai Rendszerek Műszaki Intézete.