Fruit-ReFormers: az SZTE Mérnöki Kar csapata meghódíthatja Franciaországot

Az élelmiszeripari innovációs verseny, az Ecotrophelia célja, hogy egyetemi hallgatók olyan piacképes, funkcionális és környezetbarát élelmiszer-prototípusokat fejlesszenek ki, amelyek a fenntarthatóságot és az ökológiai tudatosságot helyezik a középpontba. A Campden BRI Magyarország és a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) közös koordinálásában zajló nemzeti megmérettetésen a szegedi csapat – Lukovszki Dorka, Dezső Botond és Jancsó Benjámin, valamint mentoruk, Dr. Illés Erzsébet – rendkívül szoros küzdelemben utasította maga mögé a teljes hazai mezőnyt.

Lukovszki Dorka, Dezső Botond és Jancsó Benjámin, valamint mentoruk, Dr. Illés Erzsébet – rendkívül szoros küzdelemben utasította maga mögé a teljes hazai mezőnyt Fotó: Kovács-Jerney Ádám

De hogyan születik meg egy országos győztes élelmiszer-innováció? Mint a legtöbb áttörés: kíváncsiságból és a mindennapok praktikus megfigyeléseiből.

– Az ötlet munka közben született kifejezett kíváncsiságból. Arra kerestük a választ, hogy mi marad valójában az elhasznált kávéban. A kávézacc indította el a gondolkodásunkat, amit a gyümölcscentrifugálás és a préslevek világa tovább ihletett. Benjámin ötletelt azon, hogy a préslevek, amiket rendszeresen magammal hoztam, mennyi alapanyagot termel a rostok tekintetében. Amikor Illés Erzsébet tanárnő továbbította nekünk a verseny felhívását, nem volt kérdés, hogy elindulunk – idézi fel a kezdeteket Dezső Botond, a csapat kapitánya.

"Amikor Illés Erzsébet tanárnő továbbította nekünk a verseny felhívását, nem volt kérdés, hogy elindulunk" - idézi fel a kezdeteket Dezső Botond, a csapat kapitánya Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A csapatépítés és a termékfejlesztés szinte párhuzamosan indult el, egy organikus kalandként.

– Elsőéves mesterszakos hallgatóként azt terveztük, hogy közösen szeretnénk kutatni. Botond megkérdezett engem, én pedig azonnal igent mondtam, “kötelezően szabadon választható kurzusként” felvéve a projektet – meséli viccesen Jancsó Benjámin.

A csapatépítés és a termékfejlesztés szinte párhuzamosan indult el, egy organikus kalandként Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A fejlesztési folyamat korántsem volt zökkenőmentes, és a végső formáért bátorságra és önbizalomra volt szükség. A csapat eredeti elképzelése egy gyümölcslap volt kávékrémmel, ám az áttörést a szakértői mentorokkal való első szakmai találkozó hozta meg.

– Volt egy kick-off meetingünk a Campden BRI és a NIÜ szakembereivel. Elmondtuk elsődleges ötletünket a gyümölcslapról, de arra pozitív reakció nem érkezett, szinte beállt a csönd. Ekkor hirtelen bedobtuk a B verziót: „vagy akár lehetne ez egy keksz is!” Na, erre mindenki azonnal felkapta a fejét! Ott helyben elkezdtük részletezni és védeni ezt az ötletet, mintha mindig is ez lett volna a fő csapásirány, és amint hazaértünk, gőzerővel nekiláttunk a keksz-krém kombináció fejlesztésének - – avat be a kulisszák mögé Botond.

A végeredmény a PeelPresso, ami a Twice-a-Joy márka első zászlóshajója Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A végeredmény a PeelPresso nevű kombináció lett, amely a Twice-a-Joy márka első zászlóshajója lenne. A termék szerkezetét tekintve két fő egységből áll: a kekszből és a kávékrémből. A keksz tésztájába a gyümölcspréselés során keletkező rostos maradványok szárítmányából őrölt liszt kerül, a kávékrém pedig a kávékészítés során visszamaradó zacc bioaktív vegyületeit és természetes koffeintartalmát hasznosítja.

– A két komponens tökéletesen erősíti egymást. A kekszalap funkcionális magas rosttartalmának és a gyümölcskomponensnek köszönhetően kiválóan szabályozza az elektrolit-háztartást. Olyan magas a káliumtartalma, hogy a laboratóriumi lángfotométerünk szó szerint kiakadt, és csak többszörös hígítással tudtuk visszamérni! A krémben lévő bioaktív vegyületek és a kávé természetes anyagai pedig hozzájárulnak a jóllakottság érzetéhez, támogatják a bélperisztartikát és immunerősítő hatásúak. Ráadásul a termék jelentős koffeintartalommal is bír, így egyfajta egészséges, energiadús funkcionális szeletként is megállja a helyét – magyarázza Benjámin, aki több magasan jegyzett nemzetközi cikk feldolgozásával foglalkozott a termék fejlesztése során.

Az Ecotrophelia nem csupán egy receptverseny. A hallgatóknak egy komplett, piacképes vállalkozást kellett felépíteniük a TRL (Technológiai Fejlettségi Szint) skálán, hároméves pénzügyi előrejelzéssel, marketingstratégiával, HACCP-rendszerrel és kockázatelemzéssel.

– Céget kellett építenünk a termék köré, ami az elején komoly kihívást jelentett. Mi alapvetően egy jó terméket szerettünk volna fejleszteni, amihez értünk, de bele kellett ásnunk magunkat az üzleti ökoszisztémába, a költségstruktúrákba és a jogi háttérbe is, aminek a részleteit még pontosítgatjuk – mondják a csapattagok.

A fiatalok által megálmodott Twice-a-Joy márka mögött egy egyedülálló, fenntartható üzleti koncepció, az úgynevezett UpcycleHUB logisztikai modell áll. A modell különlegessége, hogy az egyedi innovatív termék mellett ezt is a csapat saját maga fejlesztette ki, egyfajta unikális megközelítésként. Hazánkban évente több ezer tonna kávézacc végzi a szemétben. A szegedi csapat számításai szerint a termelésük első évében körülbelül 260 kg zaccot és nagyjából 1400 kg gyümölcs- és zöldségrostot mentenének meg a kidobástól.

– A hivatalos csapattagokon és a mentor tanárunkon felül rendkívül sokat köszönhetünk Csercsics Dóra tanárnőnek, aki édesipari technológiai tapasztalatával és tanácsaival segítette a termékünk jelen formájának megszületését, Lendvai Edina tanárnőtől pedig a kérdőíves felmérés kapcsán kaptunk elengedhetetlen útmutatást – emelte ki Dezső Botond a csapat kapitánya.

A folyamat körforgása rendkívül egyszerű és hatékony. A helyi kávézók és présbárok átadják az elhasznált zaccot és gyümölcsrostot a Twice-a-Joy UpcycleHUB központnak. Itt elvégzik a laboratóriumi feldolgozást, majd az elkészült funkcionális PeelPresso kekszet kedvezményes áron visszaszállítják a partnereknek. Mivel a gyűjtés és a terítés egyazon körzetben, plusz felesleges utak nélkül történik, a nyersanyag- és termékszállítás ökológiai lábnyoma gyakorlatilag null kilométeres utaztatást jelent. Ezzel a modell-lel a kávézó nem hulladékot termel, hanem értékes alapanyagot ad át, amiért cserébe eladható vagy ajándékozható prémium terméket kap.

A folyamat körforgása rendkívül egyszerű és hatékony Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A felkészülés heroikus munkát igényelt a hallgatóktól. A napi tanulmányok és órák mellett folyamatosan végezték az analitikai vizsgálatokat, a beltartalmi elemzéseket és a tárolási kísérleteket. A PeelPresso jelenleg 4 hetes eltarthatóságnál tart mindenféle mesterséges tartósítószer nélkül, kizárólag a megfelelő technológia és csomagolás erejére támaszkodva. A csapat a kötelező elvárásokon messze túlmutató alapossággal dolgozott. Bár a kiírás nem tette kötelezővé, egy saját edukációs videót is forgattak, valamint egy nagyszabású érzékszervi és fogyasztói felmérést végeztek.

– Közel 300-an töltötték ki a kérdőívünket! Megvizsgáltuk a vásárlási hajlandóságot, a termékről alkotott véleményeket, az adatokat statisztikai módszerekkel dolgoztuk fel, és értékeltük, hogyan fogadnák az emberek. Aztán elérkezett a termék érzékszervi vizsgálata, ami elég szürreális volt így utólag visszanézve. Egy csütörtöki napon, igazi „rapid” jelleggel szerveztünk terméktesztet az egyetemen. Amint elkészült a friss adag a D épületben, átrohantunk vele az A épületbe, és bejelentettük a Kémia laborban, hogy most kezdődik a termékteszt. Akit ott találtunk bevontuk, és rögtönzött paraméterek alapján szerettünk volna visszaigazolsát nyerni. Közel 20 ember mondta el a véleményét a termékről, ami hatalmas fegyverténynek bizonyult a nemzeti döntőn – meséli nevetve Lukovszki Dorka.

A feszültség Budapesten a nemzeti döntőben volt a legmagasabb. A szegedi csapat elég magasra tette a lécet, mert sajnos a csapatból Benjámin nem tudott részt venni a döntőben. Ő lélekben támogatta a csapatot, továbbá a felkészülést angolul tették meg a csapat tagjai, hogy még jobban szimulálják a körülményeket még úgy is, hogy a nemzeti fordulóban nem volt kötelező ez a nyelvi elem.

– Én a döntőben tiszta ideg voltam, azt se tudtam, hogyan vegyek levegőt! – vallja be nevetve Dezső Botond.

A neves szakemberekből álló zsűrit – amelyet Campden BRI vezetett, és amelyben a Master Good, a NIÜ, a PANNON Pro Innovations, az Agrárminisztérium, valamint a vezető hazai és multinacionális cégek K+F igazgatói foglaltak helyet – teljesen lenyűgözte a szegedi innováció. A menetrend szerinti 10 perces prezentációt egy rendkívül mély, több mint 30 perces szakmai diszkusszió követte.

– Objektíven vizsgálva a termékünket és a referenciaértékeket, biztos voltam benne, hogy a miénk a jobb és életképesebb koncepció, úgyhogy én nyugodtabb voltam kicsit, míg Boti az utolsó pillanatig alig kapott levegőt – teszi hozzá mosolyogva Lukovszki Dorka.

A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának Fruit-ReFormers csapata képviseli Magyarországot Párizsban Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Amikor kihirdették az eredményt, nyilvánvalóvá vált, hogy a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának Fruit-ReFormers csapata képviseli Magyarországot Párizsban!

– Rendkívül büszke vagyok a csapatra. Ez a történelmi győzelem fényes bizonyítéka annak, hogy a Mérnöki Karon folyó élelmiszermérnöki és technológiai képzés az ország legszűkebb élvonalába tartozik. Az, hogy az SZTE színeiben először jutott ki csapat az európai döntőbe, igazolja az egyetemünkön zajló gyakorlatias, innováció-központú oktatás sikerét és létjogosultságát – hangsúlyozta Prof. Dr. Sárosi József, az SZTE Mérnöki Kar dékánja.

A szegedi hallgatókra most sem vár pihenés. Szeptember 1-jéig még finomíthatnak a technikai dokumentáción a nemzeti zsűritől kapott értékes instrukciók alapján, szeptember elején pedig már ki kell küldeniük a hivatalos termékmintákat Belgiumba.

– Büszke vagyok a csapatra, mert ez a pályázat és annak megvalósítása messze meghaladja az egyetemi versenyek átlagos szintjét. Olyan piaci és technológiai tudást allokáltak, amit a saját képükre formáltak. Hatalmas gratuláció a csapatnak: nemcsak a terméket reformálták meg, hanem a komplett innovációs hozzáállást is – tette hozzá Dr. Illés Erzsébet, a csapat mentortanára.

A PeelPresso azonnal piacra vihető zöld innováció, amellyel a szegedi mérnökök meghódíthatják az élelmiszeripart Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A kar laboratóriumaiban a szárítószekrények folyamatosan dolgoznak majd nyáron és kora ősszel, hogy elkészüljön a tökéletes versenyminta. A csomagolás terén is véglegesítették a koncepciót: a terméket egy prémium, fenntartható, talpas Doypack tasakban mutatják be. A naturális barna csomagolás ablakán keresztül látható maga a keksz, a borítón található QR-kód pedig egyenesen a termék edukatív videójához és környezeti hatástanulmányához vezeti a fogyasztót.

Az Ecotrophelia Europe döntőjét 2026. október 18–19. között rendezik meg a világ vezető élelmiszeripari szakkiállításán, a párizsi SIAL-on. A 20-25 fős nemzetközi zsűri előtt a szegedi fiatalok 25-30 európai ország legjobb egyetemi csapatával mérik össze tudásukat. A PeelPresso és a Twice-a-Joy márka nem csupán egy egyetemi projekt – ez egy valós, azonnal piacra vihető zöld innováció, amellyel a szegedi mérnökök meghódíthatják az élelmiszeripart.

Borítókép: Fruit-ReFormers, az SZTE Mérnöki Kar csapata, akik meghódíthatják Franciaországot Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Kovács-Jerney Ádám