– Hogy működik a kerékpár?

– Mészáros Attila: a koncepció lényege, hogy aki tekeri a biciklit, annak bekapcsol egy monitor, egy ventilátor és egy ledes forgó kijelző, és ezeket a készülékeket a saját maga által megtermelt energiával működteti. Egy egyszerű kerékpárt használtunk, amit egy edzőgörgőre rögzítettünk, így beltéren is lehet tekerni. Az áramtermelésről egy generátor gondoskodik, amit az edzőgörgő segítségével egy hosszbordásszíjjal hajtunk meg. Ez a generátor 12 V egyenfeszültséget termel, ezért beiktattunk egy feszültség átalakítót, aminek a kimenetén már 230 V hálózati feszültség jelenik meg, vagyis bármit tudunk működtetni, amihez hálózati feszültség kell.

– Bálint Ádám: Meg kellett oldani, hogy ne legyen nagyon nehéz tekerni a biciklit, ezért egy mikrovezérlőt építettünk be, ugyanis a generátor csak akkor kapcsol be, ha a fordulatszám elérte a 2000 fordulat/percet. Így már meg van a lendület, amikor elkezdjük működtetni a berendezéseket. Ezért is kihívás sokáig hajtani. A monitor amire eredetileg terveztük körülbelül 30 W-ot fogyaszt, de elméletben 600 W-ig lehetne kiterhelni a berendezést. Ember legyen a talpán, aki arra képes.

– Hol lehet használni az áramtermelő biciklit?

– M.A: A Szegedi Sport és Fürdők Kft.-nek készítettük. Az volt a kérésük, hogy az Öko Futás rendezvényre szeretnének egy monitort működtetni vele, és utána ezt az eszközt telefon és egyéb eszközök töltésére használni az irodájukban. Akinek ebédidőben lemerülőben van a telefonja, az rápattan a gépre és 20 perc tekeréssel töltheti a telefonját.

– Mennyi idő volt a tervezés, kivitelezés?

– M.A.: Elég szoros volt a határidő, mert az Öko Futás rendezvény előtt 3 héttel jött a megkeresés. A tervezés és az eszközök beszerzése körülbelül 2 hétig tartott, így egy hetünk maradt összerakni a kerékpárt.

– Milyen szaktudásra volt szükség?

– M.A.: Ennél a feladatnál előjött gépészeti, elektronikai tervezés, programozás és autóvillamosság is. Ezeket a feladatokat megosztottuk egymás között. Enyém volt a gépészeti tervezés, kollegámé pedig az elektronikai része. Én feleltem a kerékpár elkészítéséhez szükséges alkatrészek kiválasztásáért, a szíjhajtás és annak alkatrészeinek megtervezéséért. Bálint Ádám pedig az elektronikai részét tervezte meg, illetve ő írta meg a mikrovezérlőre a programot.

– Vállalnának ilyen témában szakdolgozatot?

– M.A.: Természetesen. Most már van tapasztalatunk, hogy kell kivitelezni egy ilyen projektet, úgyhogy várjuk az alkotni vágyó hallgatókat. Mi is kedvet kaptunk ahhoz, hogy a Mérnöki Karnak is csináljunk egy ilyet házi felhasználásra. Mivel mikrovezérlő van benne, ezért megtudhatjuk, hogy mekkora energiát termelünk a tekerésünk alatt, mekkora távot tettünk volna meg, mekkora sebességgel, fordulatszámmal. Az érdeklődők interaktívan ismerkedhetnek meg a kari nyílt napokon vagy a Kutatók Éjszakáján azzal, hogy ilyen berendezések elkészítésére is képesek vagyunk, és ezért érdemes mérnöknek tanulni.

További részletek: a Szegedi Egyetem Magazin lapcsaládhoz tartozó SZTEminárium című ingyenes hallgatói magazin 2019 – 2020 / 1. számában, amely letölthető az SZTE Hírportál SZEM aloldaláról.

SZTEinfo: Újvári Gréta

Fotó: Bálint Ádám

További cikkek a SZTEminárium 2019 - 2020 /1. számából:

Az őzeket számolta a vadőrnek vagy vadásznak készülő vásárhelyi egyetemista

A derékfájdalom és a rekeszizom állapota összefügg – Finta Regina ÚNKP ösztöndíjas kutatása

A Junior EB-től a Világjátékokig az SZTE JGYPK gyorsasági görkorcsolyázó hallgatója

Tapasztalatszerzés diploma előtt

Intelligensek-e a növények?

A forradalom és az 1956 utáni megtorlás a MEFESZ-alapító egykori szegedi egyetemista emlékeiben

„A jó zenét minden formában szeretem.”

A jövő mobilalkalmazása zenészeknek

Kabaré és dráma is szerepel a Szegedi Egyetemi Színház műsorán

Fenntartható-e a divat?

Észak-Macedóniát fedezték fel a Mérnöki Kar oktatói és hallgatói

Energiatermelő kerékpárt készítettek a Mérnöki Kar oktatói