Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
"Idejöttetek, pusztítottatok – most állítsátok helyre a rombolást." Így indokolták a magyar hadifoglyok, mintegy félmillió férfi rettenetes munkakörülmények közötti kényszermunkatáborban dolgoztatását a Szovjetunióban. Róluk alig beszéltek évtizedeken keresztül idehaza, rabtartóik szintén hallgattak. Talán ezzel magyarázható, hogy utódaik kiadásában még a legutóbbi időkben is jelennek meg tőlük visszaemlékezések, ennek ellenére történetük egy elsüllyedt kontinens, melyet természetesen a politika uralt. Pihurik Judit, az SZTE Bölcsészettudományi Kar adjunktusa, a téma avatott szakértője beszélt a képnyszermunkatáborba hurcoltak sorsáról Tráser Lászlónak
*
A 12 milliárd forint kormányzati támogatással induló Nemzeti Agykutató Programban (NAP) aktív szerepet játszanak szegedi kutatók is. A NAP-ról, valamint a NAP öt pillére közül a felfedező kutatásokhoz, a klinikai idegtudományi kutatásokhoz, valamint a gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó lehetőségekről, továbbá a NAP várható gazdasági előnyeiről tájékoztatót tartottak október 9-én, csütörtökön, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. Itt kérdezte Tráser László először a SZTE rektorát, Szabó Gábor akadémikust, majd Vécsei László akadémikust és Bari Ferenc professzort, ÁOK dékánt.